Belsőséges VKF! – a kilencedik

Szinte csodával határos, hogy időben megjelenik a post-om (a határidők ugyebár nem a kedvenceim és a legtöbb VKF!-ről emiatt le is maradtam) és a feladatot is teljesítettem, szerepel belsőség az alapanyagok között (ami szintén nem volt annyira egyszerű, mint képzeltem). Amikor a dibbuk kiírta az újabb fordulót éreztem, hogy nem könnyű a feladat, de úrrá lett rajtam a lelkesedés, hogy talán kipróbálok majd valami újat. Sajnos a kezdeti izgalom felett a racionalitás hamar győzedelmeskedett, nem tudtam leküzdeni a beidegződéseimet – miszerint nem vagyok nagyon húspárti, ha eszem húst, akkor is csak színhúst és semmi olyasmit, ami rágós vagy cupákos. Nem nagyon szeretek ezen a téren kísérletezni sem, legalábbis, ami az alapanyagot illeti, a fűszerezés, elkészítési mód már más kérdés. Maradt tehát a máj, mint téma, ez ugyanis a biztonságosnak ítélt kategóriába tartozik, és ahogy már korábban is említettem, a kedvenceim közé is sorolom.

Csirkemájas lepény


Annak ellenére, hogy gyáva nyúl vagyok, meg kell emelnem kalapom dibbuk bátorsága előtt, hogy szembement a mostanában divatos trendekkel, a gasztroblogerinák néha (nálam gyakran) sznob finnyáskodásával és olyan témában kérte a véleményünket, ami legtöbbünket legalábbis elgondolkoztatott. Bízom benne, hogy lesz bőven meglepetés.
A magam részéről próbáltam olyan receptet keresni, ami legalább saját területén belül nem a megszokott. Ellenálltam az erős kísértésnek, hogy régóta tervezett, de meg nem valósult tervemmel álljak elő, vagyis pástétomot készítsek – ebben a témában biztosan sok pálymű érkezik majd. Végül ismét a Szakácsok Könyvében találtam meg a megoldást, ebből is látszik, hogy mostanában sokat forgatom és remek gyűjteménynek találom.

Recept (1 lepényhez)

a tésztához:
25 dkg liszt
15 dkg vaj
1 tk só
1 ek tej
1 tojás

a töltelékhez:
15 dkg csirkemáj
1 kisebb hagyma (eredetileg mogyoróhagymát ír a recept)
1 gerezd fokhagyma
2 ek mazsola
2 ek konyak
2 ek víz
2,5 dl tejszín
1 tojás
1 ek friss aprított bazsalikom
1/2 tk szerecsendió

frissen őrölt bors
+ konyak a máj áztatásához
+ tojás a tészta megkenéséhez

Először a tésztát készítem el: az alapanyagokból minél kevesebb mozdulattal ruganyos tésztát gyúrok és fóliába csomagolva 1 órára a hűtőbe teszem pihenni.
Közben a hagymát és a fokhagymát felaprítom, a májat megmosom, megtisztítom és 20 percre konyakba áztatom. A 2 ek vizet és 2 ek konyakot a mazsolával kis lábosba teszem, felforralom, majd hagyon kihűlni. A mazsola így megpuhul. A májat kiveszem a konyakból és a hagymával, fokhagymával együtt leturmixolom. Hozzáadom a tejszínt, a mazsola leszűrt levét, a tojást, és a fűszereket és tovább turmixolom, amíg teljesen homogén lesz.
A tésztát nem túl vékonyra (kb 6 mm) kinyújtom és piteformába simítom. 10 percre a hűtőbe teszem, majd megszúrkálom, megkenem felvert tojással és 200 fokos sütőben 10 percig elősütöm. A sütőt visszaveszem 160 fokra, a tésztára szórom a mazsolát, erre öntöm a májas tölteléket, az egészet visszateszem a sütőbe és 30 perc alatt készre sütöm. Szeletelés előtt 20 percig pihentetem.

Legközelebb egyéni adagokat készítek – kb 8 adag jön ki a fenti receptből – és előételnek tálalom. Kipróbálom majd kacsamájjal is.

Tetszett a recept?

- Mutass többet a szerzőtől -