Ebéd a biopiacról
Havas Dóra
Néhány hete sorozatot írunk a Díványon a budapesti piacokról. Számomra (is) nagyon tanulságos ez az expedíció, mert olyan piacokra is eljutok, ahova amúgy nem nagyon visz az utam és sokkal jobban képbe kerülök kínálat-minőség-ár tekintetében. Nem biztos, hogy emiatt majd piacot váltok – érdeklődésmnek és rugalmasságomnak azért megvannak a távolság által szabott határai – de mindenképpen érdekes tapasztalatokat szerzek így. A héten (insider info, csak itt, csak most, csak nektek!) az egyik vizsgált piac a 12. kerületi biopiac lesz. Ez nem tartozik a számomra ismeretlen helyek közé, amikor R2r elkezdett szilárdat enni csak itt vásároltam neki.
1 éves koráig, aztán az anyagi csőd szélén feladtam. Na jó, ez nem egészen így volt, de tény, hogy ha az ember az egész család számára itt kívánja beszerezni a heti zöldség és gyümölcs adagokat, sajt és egyéb alapanyagokat, minimum bankigazgatónak kell lenni, vagy jól menő vállkozóhoz férjhez menni. Mindezek ellenére az utóbbi hetekben mégis arra jutottam, hogy bizonyos dolgokat mégis itt fogok megvenni, mert az itt vásárolt zöldség és gyümölcs tényleg más. Például általában sokkal csúnyább, mint a boltokban, más piacokon és zöldségeseknél kapható társai de… van íze. És választék is van. Almából 4-6 fajta, krumpliból szintén, a salátáról nem is beszélve…
Múlt szombaton szerencsés voltam, mert nem egydül mentem a piacra, váltottuk egymást Ikerrel. Ő akkor kezdte anyukájával a vásárlást, amikor én befejeztem, de a végén mégis összefutottunk. Így jutottam valamihez, amivel még nem találkoztam soha (én magam nem is vettem észre az árusnál), pedig pont ide való a Lila Fügére:
Gyönyörű nem? Azt az instrukciót kaptam, hogy ne főzzem, mert kék lesz tőle minden. Utólag azt kell mondanom, hogy ez valóban igaz lehetett volna, ha nem vigyázok. Viszont én úgy tapasztaltam, hogy egy kicsit muszáj megfőzni, mert nem annyira zsenge mint a normál cukorborsó. Ezért leforráztam, sőt 2 percig főztem is, amíg egy kicsit veszített keménységéből. Így ress maradt és tényleg finom, de nem annyira édes, mint közismert zöld testvére. A főzővizet egészen elképesztő mélykékeszöldre színezte! Langyos tésztasalátában végezte, amibe került még szintén a biopiacon vásárolt zöldspárga, Csermajori Panni sajt, kakukkfű, újhagyma és fokhagyma.
