Sült zöld paradicsom

Újraolvasom a regényt. A biopiacnak, bloggertársaknak és az időjárásnak köszönhetően. Aztán majd megnézem a filmet is, de most visszafelé haladok és a konyhában kezdem. Idén a paradicsom szinte csak zöld formájában volt élvezhető, nem igazán sikerült beérnie (mint oly sok minden másnak se) nem csoda, hogy többen is zölden ették. Engem a savanyított zöld paradicsommal a világból ki lehet kergetni, de a két izgalmas és szép blogposttal a fejemben nem volt kérdés, hogy veszek-e zöld paradicsomot a hétvégén, amikor megláttam a piacon.

A sült zöld paradicsomban az a jó szerintem, hogy teljesen mindegy, hogy panírban van és sült, akkor is savanyúság marad – nem veszíti el az éretlen paradicsom fanyar, savanykás ízét. Egy dupla szerepet betöltő elem a tányéron. Legegyszerűbb formájában sót és borsot kap egy keveset és baconből kisült zsiradékon sül pirosra a kukoricadarás panír. Mivel nálunk kacsamellet kísért adta magát, hogy kacsazsírban süljön.

Recept

8 kisebb zöld paradicsom (vagy 4 nagy)
só
frissen őrölt bors
2 egész tojás
2 evőkanál tej
5 dkg liszt
15 dkg kukoricaradara

kacsazsír a sütéshez

A paradicsomok csumáját kivágom, majd kb 1cm vastag szeletekre vágom a gyümölcsöt. A szeleteket rácsra teszem, sózom, borsozom és hagyom 15 percig állni, hogy egy kis levet eresszen. Papírtörlővel leitatom és bepanírozom a szeleteket (liszt, felvert tojás, kukoricadara). Kevés kacsazsíron aranybarnára sütöm, papírtörlőre szedem és leitatom a felesleges zsírt. Kacsamellel és mustáros krumplisalátával ettük.