Whisky-vel is lehet főzni

Amikor hazajöttem a Skóciában tett villámlátogatásról (again, thank you VisitBritain) szinte minden második kérdés arra irányult, hogy megtanultam-e whisky-vel főzni. Bevallom fel sem merült bennem, hogy erre rákérdezzek az utam során – csak a kérdések alapján gondolkoztam el egyáltalán a lehetőségen. Nem egyszerű a dolog. Süteménybe, sok csokoládé mellett még csak csak el tudom képzelni a whisky-t, de más ételbe??? Mostanra arra jutottam, hogy nem lehetetlen vállalkozás, de azért nem igazán hétköznapi, főleg nem Magyarországon, ahol a whisky fogyasztás nem annyira elterjedt és főleg nem kifinomult. A Whisky Show-n áprilisban kicsit beleláttam, hogy mennyi munka vár még azokra, akik szeretnék a minőségi whisky fogyasztást népszerűsíteni és csak drukkolni tudok nekik, hogy sikerrel járnak.

Whiskyben pácolt kacsamell

Egyáltalán nem meglepő módon Skóciában minden évben rendeznek whisky szakácsversenyt, ami persze nem jelenti azt, hogy ott minden háziasszony whisky-vel locsolgatná a vasárnapi ebédet vagy a szerda esti vacsorára készülő szendvicset. A verseny célja az, hogy megtalálja a whisky helyét a konyhában és bemutassa hogyan lehet kifinomultan felhasználni ezt nemes párlatot a főzésben. Néhány amatőr kísérlet után lehet, hogy megajándékozom majd magam egy szakácskönyvvel a témában, de addig még magamat is meg kell győznöm, hogy van értelme a kalandozásnak. Most egy jól sikerült és nagyon egyszerű példáról mesélek egy keveset.

Nem az a lehetletkönnyű nyári ebéd, de hát mégsem kell mindig salátaleveleket rágcsálni és a fel- vagy leugráló kilókon agyalni, azok jönnek maguktól így is, úgy is. Én inkább jókat eszem és igyekszem eleget mozogni. Így szép az élet! (Ezt a lelkiismeretem megnyugtatására muszáj volt ideírnom.)

Szeretem a kacsa zsírját, főleg akkor, ha fűszeresen sül ki a melléből. A kacsa melle pont annyi idő alatt elkészül, hogy még nem ég oda a zsír a hozzákeveredett fűszerektől, és fel lehet használni egyéb fogások, pl. a köret ízesítésére. Ezért gyakran készítek a rózsaszínre sütött kacsamell mellé pirított krumplit, amit most már könnyű kitalálni, a kacsa zsírjában forgatok meg. Ezúttal a pác kevés, de annál karakteresebb hozzávalókból állt össze: whisky, rózsabors, szegfűbors, só. Később került még a sülő húsra egy kevés méz is, ami a whisky vadságát egy kicsit megszelidítette.

Recept (4 személyre)

2 kacsamell filé
3 tk rózsabors
1 tk szegfűbors
1 tk só
1 dl whisky
1 ek méz

1 kg krumpli

A kacsamelleket megmosom, szárazra törlöm és 4 részre vágom, bőrüket beirdalom. Kőmozsárban összetöröm a kétféle borsot a sóval, hozzáöntöm a whisky-t és a keverékkel bedörzsölöm a mellek mindkét oldalát. 2 órára lefedve a hűtőbe teszem. Sütés előtt 1/2 órával kiveszem, hogy szobahőmérsékletű legyen.
Egy nagy serpenyőt felforrósítok, bőrükkel lefelé beleteszem a kacsamelleket és magas lángon pirosra sütöm, 8-10 perc alatt. Ha nagyon sok zsír sült ki belőle, leveszek annyit, hogy 2-3 ek-ny maradjon a serpenyőben. Megfordítom a húst, alacsonyra veszem a lángot, rálocsolok egy kevés mézet minden szeletre és 5-8-10 perc alatt – attól függően, hogy mennyire vastag a hús – készre sütöm. Kiveszem a serpenyőből és a húst pihentetem legalább 15 percig szeletelés előtt.

A krumplit alaposan megmosom és héjastul félpuhára előfőzöm. Leöntöm róla a vizet és falatnyi kockákra vágom a krumplikat. Beleforgatom a kacsamellek után maradt serpenyőbe, 5-7 percig pirítom, amíg szép színt kapnak és kissé ropogósra sülnek.

Tetszett a recept?

- Mutass többet a szerzőtől -