Zellerkrémleves pirított diómorzsával

A rengeteg zellerkrémleves-recept között neház válogatni, de azt gondoljuk, hogy mindig van egy újabbnak helye. A zeller ugyanis igazi téli jóbarát: vízhajtó hatású, nátrium, kálcium, foszfor, vas és magnéziumforrás, jót tesz az emésztésnek és serkenti a vese működését. Akkor is érdemes lenne fogyasztani, ha nem lenne karakteres és jóízű zöldség, de így vétek lenne kihagyni.

Hozzávalók:

80 dkg zellergumó

3 dl kókusztej

(bármilyen növényi tejjel, tehéntejjel, tejszínnel helyettesíthető – ki, hogy szereti)

1 mokkáskanál só

2 evőkanál olívaolaj

1 teáskanál  főző olívaolaj

10 dkg apróra tört dió

1 csipet finomra őrölt kávészem

1 csipet só

1 csipet kókuszvirág-, vagy nádcukor

A meghámozott és apróra vágott zellert másfélszeres mennyiségű, sós vízben, közepes hőmérsékleten, kb. 40 perc alatt teljesen puhára főzzük. Botmixerrel pürésítjük, majd szűrőn keresztül átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a kókusztejet, újraforraljuk, majd az olívaolajat is hozzácsurgatva, habverővel vagy  újra a botmixerrel kihabosítjuk. Ha szükséges, a főzés közben elpárolgott vizet pótoljuk. Az apróra tört diót felforrósított serpenyőben körbepirítjuk, hozzákeverjük az olívaolajat, sót őrölt kávét, cukrot. Tálaláskor a forró levest megszórjuk a diómorzsával.

5/5 (5)

Kérjük, értékeljen

Előző cikkEdd meg, amit főztél!
Következő cikkVIDEÓ: Paradicsomos sárgaborsófőzelék

“Ami a szívemen, az a szádon”
Kreatív tervezéssel, kommunikációval foglalkoztam. Fokozatosan alakult úgy az életem, hogy ma már szinte minden időmet a gasztronómia világában töltöm. Családi örökségem az osztrák polgári konyha és az erdélyi nyárikonyhák receptjei és történetei. Eredeti alapanyagok és elfelejtett ízemlékek után kutatok, amelyeket újrateremtek a konyhában. A főzés és a hozzá kapcsolódó vizuális tálalás számomra kommunikációs csatorna. Esszenciája a játék, szeretet, szenvedély, születés, kutatás, kíváncsiság, tanulás, tanítás. A Diana mosolya blogon ebből lehet inspirálódni.