Fehérneműszabály – Ne csak hallomásból ismerd

Határvonal: a fehérneműd

Hozzávetőleg minden ötödik gyerek szexuális zaklatás vagy erőszak áldozata lesz, korra, nemre, bőrszínre, családi háttérre való tekintet nélkül. Az Európa Tanács éppen azért dolgozta ki a fehérneműszabály néven ismertté vált anyagot, hogy megkönnyítse a szülők, pedagógusok dolgát, és olyan eszközt adjon a kezükbe, amely segíti a témáról való beszélgetést a gyerekekkel.

Mert már egészen korán, 2-3 éves kortól kezdve az adott életkornak megfelelő szinten érdemes beszélgetni a gyerekekkel a testükről, a test határairól, az énhatárokról. Ugyanígy a testrészekről, azok nevéről, arról, hogy az intim testrészekhez senki nem nyúlhat. Hogy akár egy orvosi vizsgálat vagy egy fürdetés során is jelezhet, szabad jeleznie egy gyereknek, ha kellemetlenül érzi magát abban a helyzetben. Egyes országokban, például Amerikában gyakorlat, hogy az orvos, mielőtt megvizsgál egy kisgyereket, közli, hogy csupán azért kérheti arra, hogy levetkőzzön, mert orvos, és jelen van a szülő is.

A gyerekeknek fontos megtanulni, hogy se gyerek, se felnőtt nem érintheti meg az intim testrészeiket. Kézenfekvő tehát a fehérneműszabály elnevezés, mert a legalapvetőbb határvonal maga a fehérnemű – amit az fed, ahhoz nem nyúlhat senki magán a gyereken kívül.

A pusziról a gyerek döntsön

Az énhatárokat többek között azzal is megtaníthatod egy gyereknek, hogy maga döntheti el, kit puszil, ölel meg, hogy nem kell ezt tennie mások utasítására. Gyakran hallani még ma is, hogy a szülők azt mondják a gyerekeiknek, adj egy puszit XY-nak, vagy öleld meg, miközben tisztán látszik, hogy ez a gyerek számára kellemetlen.

Mi, felnőttek sem szeretünk mindenkit megölelni, vannak, akik kifejezetten utálják, ha meg kell puszilni valakit. A gyerekek is épp így vannak ezzel. Tanítsd meg a gyereknek, hogy ebben szabadon dönthet, még akkor sem kell testi kontaktusba kerülni (puszi, ölelés) senkivel, ha azt egy felnőtt kéri. Szabad erre nemet mondani. Ez nagyon fontos lépés már a korai életkorban, hogy a felnövekvő gyerek később is tudjon majd nemet mondani más helyzetekben.

Vedd észre a titkolózás jeleit

Szexuális bántalmazás témában igen fontos és súlyos kérdés a titok. Egy ilyen helyzetben nagyon nehezen nyílnak meg a gyerekek, még akkor is, ha egyébként jó kapcsolatban vannak a szülőkkel, és őszinte a kommunikáció közöttük. A szégyen érzése, a „biztos én vagyok a hibás” érzés, a bűntudat, a félelem mind-mind bénító hatással vannak. Ha egy gyereknek titkot kell cipelnie, az nagyon valószínű, hogy meg fog mutatkozni a viselkedésében. Zárkózottság, félénkség, visszahúzódás, evési és alvási nehézségek, szorongás, az iskolai teljesítmény romlása, addig nem jellemző agresszív kitörések, félelem, rémálmok, kisebb, már szobatiszta gyerekeknél a bepisilés. Ez mind-mind jelzője lehet annak, hogy a gyerekkel valami történt. Beszélgess vele, velük sokat, nagyon finoman és nagyon lassan, óvatosan közelítve, vagy kérd szakember segítségét.

Biztosítsd a bizalmadról

Ha egy gyerek megosztja velünk, hogy valaki bántotta, hogy szexuális bántalmazás áldozata lett, biztosítanunk kell arról, hogy bízhat bennünk, hogy hiszünk neki, hogy segítünk, hogy egyáltalán nem hibás a történtek miatt! Nagyon fontos, hogy a szülő, a felnőtt, akivel megoszt egy ilyen súlyos terhet egy gyerek, maradjon erős, stabil, ne kelljen azt éreznie a gyereknek, hogy neki kell vigyázni a szülőre. A biztonságos felnőtt jelenléte egy ilyen traumtaikus eseménynél hatalmas jelentőségű. A feldolgozás lassú, és a szülők mellett traumafókuszú terápiában jártas szakember bevonása is nagyon fontos. Biztosítsd a gyereket arról, hogy mellette állsz, mondd el neki, hogy mennyire sajnálod, hogy át kellett ezt élnie, és légy nagyon türelmes.

Ahhoz, hogy a fentieket alkalmazni tudja egy gyerek, nagyon fontos, hogy rajtunk, a szülein kívül is legyen biztonsági háló körülötte. Ez olyan felnőtteket jelent, akik minden körülmények között mellette állnak. Amikor a fehérneműszabályról beszélgetsz a gyerekkel, megnevezhetitek közösen azokat, akik ennek a hálónak a részei, figyelve arra, hogy a szűk családból és a tágabb környezetből is válasszatok egy-egy közeli személyt.