Mossuk-e a tojást, és ha igen, mivel? Itt vannak a válaszok

Nem lehet elmenni a tény mellett, hogy hetek óta karanténban él az ország, legalábbis az én közvetlen környezetem eléggé komolyan veszi a helyzetet, de a social media csatornáit is nézve olyan érzésem van, mintha kivételesen az ország egyként értené meg, hogy most otthon kell maradni. Ugyanakkor jön a húsvét, a polcok már most roskadoznak a tojástól, a sonkáktól, és ezzel együtt biztosan a vásárlási kedvünk is megjön.

Olyan lett ez a vírus, mint bármi más, amire rákeresünk az interneten, mindent és annak az ellenkezőjét állítják tudósok, virológusok, élelmiszer-szakértők, így, azt gondolom, a legjobb biztosra menni.

Bár egyik szakértő szerint nem, egy sydney-i professzor vizsgálatai szerint mégiscsak megmaradhat hosszabb ideig az élelmiszerek felületén a COVID–19, főleg, hogy a csomagolatlan zöldségeket, gyümölcsöket előszeretettel válogatja mindenki. Így az általános tanácsunk, hogy mindent mossatok meg alaposan, langyos, akár szappanos vízzel, majd konyhai kéztörlőn szárítsátok meg. Azt is, aminek héja van, amit amúgy nem ennétek meg.

Hogy kerül hozzánk a tojás?

Az élelmiszerláncra békeidőben is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, a teljes termelés, tenyésztés, csomagolás, kiszállítás folyamatában. De nézzük akkor ezt konkrétan a tojásra és sonkára levetítve.

Kezdjük az elején. A kereskedelmi forgalomba kerülő tojásokra egészen a tyúkok tartásától a tojások csomagolásáig nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, közéjük tartozik az is, hogy azok csak fertőtlenítve kerülhetnek a dobozokba. Kettő bevett technológia van, az ózonos és az UV-C sugárzás, ezek között azért van különbség.

Ózon: virucid és baktericid, tehát vírus- és baktériumölő hatású.
UV-C: ez csak a csíraszámot csökkenti, tehát nem nyújt 100 százalékos védelmet.

NAGYON FONTOS, hogy a tojások héjának van saját védőrétege is, ami megakadályozza a baktériumok, vírusok bejutását a tojásba, ezért is lényeges, hogy ezek az ipari fertőtlenítések ne sértsék a tojáshéjak saját szerkezetét.

Amit nekünk érdemes megtenni

A picit rossz hírünk az, hogy se a dobozon, se a tojáson nem kötelező feltüntetni a fertőtlenítés módját – de sok dobozon már olvasható, hogy UV-fénnyel kezelt, hát most már tudjátok, ez mit jelent. Ami a legfontosabb, hogy járjunk el körültekintően, mert gyakorlatilag a termék, amit veszünk, semmivel sem veszélyesebb, mint a vírus előtt volt.

1. Akárhogy is volt kezelve a tojás, ha frissen vettük, 2–18 fok között tárolhatjuk 28 napig.
2. Ne mossuk meg hazaérkezés után, mert a tojás saját védőrétegét is lemossuk, ezzel a később rákerülő bacik ellen már nem tud védekezni, tehát csak közvetlenül a használat előtt mossuk meg.
3. Érdemes még inkább komolyan venni, hogy csak ép, sérülésmentes tojást használjunk fel.
4. 60 fok felett a vírus elpusztul, így ha héjában forraljuk a tojást, már meg is tettük a szükséges óvintézkedéseket.
5. Ha teljesen biztosra akarunk menni, akkor ne most fogyasszuk a legtöbb folyós közepű vagy akár nyers tojást, 72 fok fölötti maghőmérséklet a bombabiztos, ez kb. a tojássárgájának a kötési hőmérséklete – tehát a 7-8 perces tojás már ilyen.
6. A legfontosabb, hogy a kezünk legyen mindig tiszta, akár a főzési folyamat alatt többször is mossuk meg, minimum 20 másodpercig, szappanos vízzel. Akármennyit tisztíthatjuk a tojást, és főzhetjük bármilyen keménnyé, a kezünkről sokkal nagyobb eséllyel terjed tovább a vírus, így azt tartsuk nagyon tisztán.
7. A munkafelületeket és munkaeszközöket is tisztítsuk rendszeresen: a csapot, a fiókok, szekrények fogantyúját, a kések, keverőeszközök nyelét, a tűzhely és a sütő gombjait, a hűtő ajtaját. Fertőtlenítő hatású tisztítószerekkel a leghatékonyabb ez a munka, de a szappanos, mosószeres víz is jó – a 20 másodperces behatási idő ezúttal is él, tehát 1 másodperc alatti áttörlés nem teszi meg a hatását. A legjobb, ha befújjuk, hagyjuk hatni, majd papírtörlővel áttöröljük a felületet.

Hát a sonkával mi legyen?

A húsvéti sonkánál is leginkább az alapvető szempontokat kell figyelembe venni, azaz hogy legyen friss, és azt a sima érzékszervi vizsgálatok, ránézés és tapintás is alá tudják támasztani. De ebben a helyzetben a lehető legkevesebbet nyúljunk a csomagolásokhoz, még gumikesztyűben is.

Ne legyen beszáradt, kemény, a csomagolásban ne legyen felgyülemlett folyadék körülötte.

A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint a húsvéti sonka lehet NYERS, HŐKEZELT és PARASZTSONKA. Megkülönböztetünk még sonkát pácolás, hőkezelés és füstölés módja alapján: sima pác/gyors pác, főtt/sült, füstölt/füstölt ízű.

Én mindig végignéztem, ahogy a Nagymamám egy napra beáztatja a sonkát vízbe, mert annyira sós volt, hála az égnek a maximum sótartalom is meg van ma már határozva, de azért halkan megsúgom, hogy így is vannak rettenetesen sós sonkák, amelyeket jobb, ha beáztattok.

Ami előállítás, szállítás és csomagolás szintjén elvárható, azt a NÉBIH ellenőrzi, a mi dolgunk, hogy az előkészítés során, az elkészítéskor és a tároláskor járjunk el körültekintően. De mégis hogyan?

1. Mossunk kezet, mielőtt a hússal elkezdünk dolgozni – az edények, a munkafelületek is legyenek tiszták.
2. Amennyiben nyers sonkát használunk, azt úgy főzzük meg, hogy az elkészültség pillanatában minimum 75 fok legyen a sonka minden pontján.
3. Mivel egy nyers sonkából kb. 2-3 óra alatt lesz lassan gyöngyöző (tehát közel 100 fokos) vízben főtt sonka, itt a vírusmentesítésről gondoskodtunk is.
4. A kész, hőkezelést nem igénylő termékeknél a tárolás a legfontosabb: a tárolásra használt doboz, a felszolgáláshoz, szeleteléshez használt eszközök legyenek mindig alaposan fertőtlenítve.

Egy szó, mint száz, be kell tartani a járvány alatt érvényes extra higiéniás szabályokat, mind a személyünkre, mind a környezetünkre vonatkozóan és alaposan kell eljárni a főzés során, sőt előtte-utána is. Üljük körbe a húsvéti asztalt azzal a nyugalommal, hogy nemcsak a receptek követésében, de a vásárlás, tárolás teljes folyamatában felelősségteljesek és körültekintőek voltunk.