Mmmmmmmmmmmmh!

Íme egy dédelgetett projekt. Nem merem még biztosan kijelenteni, hogy a cheescake (sorry, nem sajttorta, az nem ugyanaz) a kedvenc édességem, de az biztos, hogy versenyben van a címért. Egyszer majd hirdetek eredményt is, de addig nagyon sok édességet kell még megkóstolnom. Annyira, de annyira szeretem, hogy eddig soha nem vállalkoztam az elkészítésére, ezzel jelentősen korlátozva esélyeimet valódi cheesecake fogyasztására – kis országunkban ugyanis ezt a vágyat nem egyszerű kielégíteni. Úgy igazán.
Régóta gyűjtögetem a recepteket, a tudást, a titkokat, hogy elsőre tökéletes legyen, amit megsütök és ne okozzon csalódást a nagy kedvenc. Az elhatározás, hogy most végre belevágok, megszületett néhány hete (amikor végre a sarki boltban lehetett kapni 125 g-os kieszerelésű Philadelphia krémsajtot is, mert abból “csak” 9 kell bele) és ezt követően lélekben is elkezdtem készülni. Múlt hétvégén aztán elérkezett a pillanat és nekiláttam a sütésnek. Az eredménnyel elégedett vagyok. Nem teljesen, de pont annyira, hogy óriási kedvvel kezdjek majd hozzá a recept tökéletesítéséhez. Jó hír, hogy már jelen állapotában is közzétehetőnek ítéltetett a kóstolóbizottság által. Íme tehát:

Több fajta cheesecake létezik, én kifejezetten a sűrű, krémes, de súlykolt fajtát szerettem volna elkészíteni, ezért is választottam a new yorkit. Léteznek lazább, habosabb verziók is, de számomra ez az igazi. Nagy különbség még, hogy sütjük vagy nem, én a sütés mellett döntöttem, mert emlékeim szerint a kedvencek ilyenek voltak. Úgy tapasztaltam, hogy a titok a hozzávalók, az arányok és a sütési idő eltalálásában rejlik + rá kell szánni az időt, hogy pihenjen a süti legalább egy éjszakát. Ez így talán egy kicsit banális, de végeredmányben nem bonyolult elkészíteni, csak a részletekre kell odafigyelni.
Jó minőségű krémsajt kell hozzá, szerintem itthon kizárólag a Philadelphia alkalmas erre a célra (lassan úgy tűnhet, hogy pénzt kapok a Philadelphia forgalmazójától, hogy reklámozzam őket, de ez csak a látszat, rajongó vagyok, de nem bérenc) és abból sem a light változat (én a 9 doboz sajtból 3-at cseréltem lightra). Az arányok tekintetében nekem a sok krémsajt – sok tojás tűnt a legjobb választásnak, nem kevertem a masszához tejszínt, mint egyes receptek írják és azt az állagot kaptam, amit szerettem volna. A sütésen még van mit javítanom: forró sütőben elő kell sütni az egész sütményt, majd egészen alacsonyra venni a hőmérsékletet és 2-2,5 óra alatt kiszikkasztani a krémes masszát. A kekszalap alja nekem így egy kicsit elázott, legközelebb megpróbálom elősütni a kekszet és utána beleönteni a masszát. Viszont sikerült elkerülnöm, hogy megbarnuljon a massza teteje és a repedéseket is megúsztam, amiről sokan panaszkodtak az Epicurious-on, úgyhogy mondhatom, hogy a technika szinte tökéletes.

Recept (10-12 laktató szeletes tortához)
Az eredeti recepta fenti Epicurious linken található

A morzsatésztához
22 dkg keksz (én kakaós győri édest használtam)
5 tk vaj
7 dkg kristálycukor
1 tk só

A krémhez
1kg 15 dkg Philadelphia krémsajt (9 125 g-os doboz)
35 dkg cukor
3 ek liszt
5 egész tojás + 2 tojás sárgája
1 tk vanília kivonat
opcionálisan 1-1 citrom és narancs reszelt héja

A morzsatésztához a kekszet morzsásra töröm (nyújtófával vagy aprítógépben), hozzákevem az olvasztott vajat, a sót és a cukrot és kivajazott csatos tortaforma aljára és félig az oldalára nyomkodom 2-3 mm vastagon.
A sajtkrémet összekeverem a cukorral, liszttel és a citrom és narancshéjjal (ha használok), majd egyenként hozzákeverem a tojásokat és a 2 sárgáját, amíg homogén masszát kapok.
A sütőt maximumra állítom (250°C), 5 percig sütöm a morzsatésztát, majd a sütőből kivéve a tésztára öntöm a masszát. A tortaformát a süteménnyel egy nagyobb tepsibe teszem, hogy felfogjam az esetlegesen kicsepegő masszát és az egészet 12 percig a forró sütőben elősütöm. Ezalatt a krém kissé felemelkedik. Sütőtől is függ az elősütés ideje, figyelni kell, hogy a teteje ne barnuljon meg. Ha letelt a 12 perc a hőfokot visszaveszem 100°C-ra, a sütő ajtaját kinyitom, amíg eléri ezt a hőmérsékletet, majd 2-2,5 órán át sütöm a süteményt. Akkor van kész, ha a közepe csak éppen megmozdul a forma finom rázogatásakor (meg is lehet szúrni, ilyenkor nem szabad, hogy a massza a tűre tapadjon). A sütőből kivéve hagyom teljesen kihűlni és éjaszkára, vagy legalább 10 órán át a hűtőszekrényben pihentetem. Lekvárral, friss eperrel, mogyoró- vagy csokiöntettel vagy bármilyen toppinggal, de magában is mennyei.