Csirkemájas lecsó

Egy alap lecsó recept - ezúttal Sanyáé - és egyből egy isteni csirkemájas változat. A resztelt máj elbújhat emögött a máj mögött. Hidegen vagy melegen, a lábasból tunkolva mennyei.

Hozzávalók az alap lecsóhoz: 

1/2 kg kg lecsópaprika

1 kg paradicsom (vegyesen, ha lehet legyen benne ökörszív paradicsom is)

2 közepes fej lilahagyma

3-4 gerezd fokhagyma

1 púpus evőkanál mangalica zsír

só, bors

A csirkemájas lecsóhoz:

20 dkg csirkemáj

1 csokor petrezselyem

2 szál újhagyma

A hagymát megtisztítjuk, vékony karikákra vágjuk. A paradicsomot vastagabb szeletekre vágjuk, a paprikát kicsumázzuk és felkarikázzuk.

A zsíron megdinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a megtisztított és apróra vágott fokhagymát, a paradicsomot és a paprikát, borsozzuk és közepes lángon puhára főzzük.

 

 

A két szál újhagymát fél centis darabokra (zöldestől) vágjuk, majd egy serpenyőben, közepes lángon, 1 ek. zsír hozzáadásával hirtelen megdinszteljük. Utána adjuk hozzá a megtisztított csirkemájat és leheletnyit borsozzuk (de még véletlenül se sózzuk!). Tíz perc alatt megpirítjuk a májat, majd felöntjük a lecsóval és sűrűn kavargatva további 10 percig főzzük.

A végén adjuk hozzá az apróra vágott petrezselymet, de akár szórhatunk bele egy kevés bébispenótot vagy kolbászmorzsát is.

A paradicsom leforrázásáról: leforrázhatjuk a paradicsomot és a héját le is szedhetjük, viszont én most ezt nem tettem meg, egész egyszerűen azért, mert nagyon sokszor így készítettük el otthon (ráadásul nálunk az elrakott lecsóba is mindig így került).

 

Előző cikkAz én lecsó-sztorim (Diana)
Következő cikkAz én lecsó-sztorim (Sanya)
Voltam visszahúzódó, nemcsajozós kamasz, voltam bébiszitter, voltam fél gyerek-fél felnőtt , naiv meg lelkes, rohantam fejjel a falnak, voltam ’számteches’, könyves, laktam albérletben az Alföld különböző pontjain, láttam közelről tehenet, sőt fogtam is, vágtam disznót (láb, kampó, kés), dolgoztam krumpli és paprikaföldön, ruhagyárban szalag mellett, fürdőben pénztárosként, mosogatóként és csárdában moslékosként. Voltam barista külföldön, főztem kávét hektószámra, “voltam harcos, voltam állat”… meg ‘marketinges’, kreatív ötlet-és szakember és építésztechnikus (még mindig az); mellette meg biciklista, hegy-és kutyamániás, borivó, még mindig gyermekien lelkes, és már ’harmincas’; Kos, teafőző, alföldi, “yuppie-féle” és parasztgyerek. A családnak még mindig Sanyika, barátoknak Sanya, bemutatkozásnál pedig ‘lehódítózott’ Nagy Sándor.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here